Izlandi körutazás

Egy izlandi körutazás rövid története. Képek: https://get.google.com/albumarchive/109280396038815565696?source=pwa. Sajnos összevissza jeleníti meg a mappákat, amióta kinyírták a Picasát, de nem reménytelen a keresés :-) viszont ezzel tönkretették az összes képre mutató linket is a szövegben...

Friss topikok

  • vakuljmagyar: Nagyon szépen köszönöm. Biztosan remek utad lesz. (2011.06.09. 08:51) Előzmények
  • Laci Today Magazin: na, az már majdnem jó ár :) (2011.02.10. 10:57) Rövid értékelés
  • Bedinger: Ja, és a Gatwickről annyit, hogy az odaúton a csomagjaimat Glasgow-ba küldték, így egy darab alsóg... (2010.05.28. 14:56) 11. nap: hazautazás

Archívum

HTML doboz

2. nap: terepjáró-vadászat, út a Felföldre, Hekla, Landmannalaugar

2009.07.17. 00:08 bm613

A délelőtt azzal telt, hogy Feri pár emberrel elment terepjárókat bérelni. Természetesen nem a csúfosan leszerepelt cégtől. Dél közelében meg is jelentek a szálláshelynél két Land Rover Discoveryvel és egy HÓFEHÉR Volvo XC 90-essel. Vannak róla képek… enyhe színváltozáson ment keresztül a terepen.

A lényeg, hogy végre elindulhattunk a Felföldre. Szebbnél szebb tájakon haladtunk át (lásd a képeket; ezt többet nem írom, mindenről van kép, kéretik felszólítás nélkül is egy másik ablakban nyitva tartani, és folyamatosan nézegetni az albumot), majd valamikor délután elértük a szálláshelyet. Lepakoltunk, kicsit kifújtuk magunkat, megállapítottuk, hogy a szobák tiszták, de rendkívül puritánok, és kicsik. Izlandon az ilyen olcsó szálláshelyeken normálisnak számít, hogy a csomagok nagy részét be kell suvasztani az ágy alá, ha lépni is akarunk tudni a szobában. Egy ilyen szállás ágynemű nélkül, saját hálózsákot használva kb. 2000 koronába kerül (mai áron 3050 Ft, aktuális árfolyamok itt olvashatók). A minőségre viszont csak egy helyen lehetett panaszunk, a többi az elvárt színvonalat hozta, amennyiben ezt a szűkösséget elfogadja az ember.

 

A szoba berendezéséhez tartozott egy izlandi nyelvű Újtestamentum (ez még talán kevésbé meglepő), és egy kupac 1999-es kiadású Donald kacsa képregény. Utóbbiból akartam hozni egyet, de kiment a fejemből :S

 

Kis pihenő után elindultunk kirándulni, a célpont Landmannalaugar volt. 2-3 patakon kellett csak átkelni, az utolsót kivéve ezt még közönséges autók is kibírják. Mivel ez az utolsó pár száz méterre van csak a céltól, sokan jönnek is ilyen járművel (még Yaris-féle kisautók is voltak), és otthagyják a patak előtt. Gyaloghíd természetesen van.

 

Landmannalaugarnál van egy parkoló, egy kemping, és egy patakocska, amibe hőforrás is küld vizet, így kialakítottak egy kis fürdőhelyet is rajta. Fürödni ingyen lehet, de a zuhanyzó használatáért elvileg kell fizetni 400 koronát. Őrt viszont nem láttam, nem tudom, hogy tényleg komolyan veszik-e. A zuhanyzó épületében van mosdó és WC is, ezeket lehet ingyen használni. Az épület előtt félig fedett teraszféle található, asztalokkal és padokkal, itt ehetnének nyugodtan a kempingezők és kirándulók, de vízszintesen szakadó esőben nem sokat véd, egyedül a legbelső pad egy része volt száraz.

 

Elindultunk színes hegyet mászni. Előtte volt még egy patak. Természetesen sikerült belelépnem, így tartalék zokni hiányában (nem vagyok rutinos túrázó…) nem éreztem túl jól magam a következő órákban. Ráadásul a hegyoldalban hamar kiderült, hogy ez nem nekem való terep: arasznyi széles ösvény kanyargott fölfelé a kb. 60 fokos lejtőn, ráadásul minden lépés nyomán kavicsok és homokszemcsék serege indult lefelé. Kénytelen voltam feladni a küzdelmet… elég lett volna, ha csak kétszer olyan széles az ösvény, akkor már simán felmegyek... Állítólag szép volt, amerre jártak. Ez van. Ketten voltunk, akik így visszafordultunk, valamint akadt még két ember, aki eleve nem akart elindulni arra, inkább másfelé sétáltak egy kicsit. Legalább nem egyedül töltöttem azt a pár órát, amíg a többiek visszatértek.

 

Mire mindenki megérkezett, kb. este 10 óra lett. Néhányan még megmártóztak a patakban, ami biztos jó volt, igazán rossz inkább kijönni lehet az 5 fokba és szakadó esőbe. Hogy még jobb legyen a nap, a Volvo egyik kereke szabályosan szétrobbant, így a hazautat egy kerékcsere is lassította. Még valahol a rendes utakon állt bele egy csavar, amitől kissé eresztett, útközben találtunk egy gumijavítót, ahol megfoltozták, de ezt a megoldást a jelekből ítélve nem arra találták ki, hogy utána 100 km-t menjen terepen a kocsi, nem ritkán 70-80 km/h sebességgel.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://izland2009.blog.hu/api/trackback/id/tr721250536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása